Igen "volt" egy lány...

Az anyja életében a második férfitől. Előtte egy alkoholista férfitől született két most már idősebb fiú gyerek. Szóval a lány egy déli percben úgy döntött ki akar jönni édesanyja hasából. Megszületett fél négy fele...Majdnem nem így lett, mivel anyja nem akarta volna világrahozni, mert úgy érezte nem lett volna pénze felnevelni. De mikor kiderült hogy lány, mindenképp lányt szeretett volna, így végülis "meghagyták" a gyermeket. Születése után mikor már otthoni környezetbe került, nagymamája észrevette rajta, hogy mindig egy irányba tartja a fejét. Erre boszorkánynak mondták, de ő mégis más orvoshoz vitte a babát, és kiderült az igazság. A gyermek fogyatékos, nem csak tüdőproblémákkal született. A nyakánál valamiféle szerv megcsavarodva a jobb fülét vállához szorította. Hosszú hónapok során masszázzsal segítettek baján. A sokszori kezeléseket tombolással, sírással vitte végig. Nagyon nem szerette, azt hitte bántják. Majd ebből meggyógyult, egészségesen, egyenesen tartja már a fejét. Az óvodában nem szerették az ovónők, mert nem volt olyan, mint a többi gyerek. Ő mindent maga akart csinálni, úgy, ahogy jónak gondolta. Fiú barátai voltak többségben, mivel két bátyja is így hatással voltak rá. Két lány barátnője volt, akit nagyon szeretett. Négy éves koráig vele élt édesapja a parasztházuknál egy falun, sok álattal a ház körül. Történt, hogy a férfi ivott, és csak ivott. Veszekedések, verekedések hátán teltek el a mindennapok. Végül egyszer az apa nem bírta a gyermek sírását...Két kezéből ágyba vágta a gyermeket. Így a kislánynak csak rosszabb volt. Apja eldobta. Édesanyja nem tűrte tovább a férfit, hát ő dobta ki így...Attól a naptól kezdve máig egyedül nevelte, az egyik testvére nagy segítségével. A lány első négy osztályát kitűnően fejezte be. A fiatalabb bátyja mindenbe segítette, ezer és ezer dolgot megtanított neki, mármint a kislánynak. Felsőtagozatban már kapisgálta mi is igazán az élet. Csúfolódó szavak, és más sértő dolgok érte. Tűrte. Nem tehetett mást. Volt része nélkülözésben is. Ötödik évét jelesen, hatodik általános iskolai diák évét pedig kitűnően végezte. Kérték bizony gyakran, hogy látogasson el édesapja házáig, és nézze meg őket a nagymamáját meg főleg!...De nem tette. Halogatta, míg késő nem lett. Hetedik osztályban elvesztette nagymamáját. Egy világ tört össze benne. Addig nem látta az őszinte értékeket elég tisztán. Aztán mindenből tanulságot vont le. Sokáig magába szorítva érzéseit zokogott éjszakánként. Nagyapjai közül egyiket se láthatta, nem beszélve dédszülőkről. Titokban viselt mindent. Sosem mutatta ki ha valami fájt neki. Belül már összeroppant. A lelkiismeret, ami minden nap ott van az emberben, és a kellő pillanatban rászól, egyszerűen a végzetévé teszi mindmáig. Édesanyja nem bízik benne. Pedig a lány "büszkén" állíthatja bizony: nem cigizik, nem alkoholista, nem rossz tanuló, és lehetne még ennél is rosszabb a helyzete, mégis próbál felzárkózni ahhoz, amit magától elvár és amit ma elvárnak egy vele egykorú gyerektől. Ma már tini. Lassan tizenöt éves lesz. A téli rejtett depresszióján túlesve még mindig nagyon rosszul van, sőt talán rosszabbul. Eltervezte a nyarát, de azok az álmok porba hulltak. Történt egy csütörtök éjfél előtt, hogy bátyát elgázolták a házuk előtt. Azt a testvérét, akit a szemében és mellette szeretett, mert arany szíve van, viszont legbelül majdnem hogy utálta néha. Mindezt azért, mert édesanyját nem tisztelte, lebecsülte, másnak nészte, és nem gondolta bele magát az ő helyébe. Emiatt a lány úgy érezte jobban teszi ha az utolsó lehetőségnél marad: kollégium. Minthogy hazugságban, és szenvedésben éljen azzal, aki otthon csak ingyen élt.  De ez a testvére most kórházban fekszik. A lelkiismerete felszólította a lányt, hogy megint ugyanazt a hibát követte el. Egy szerettével. Most már csak remélni tudja, hogy nem késő. Bátyját már a helyszínről életveszélyes állapotba vitték el. A baleset óta kómában van, eszméletlen, és lélegeztetik. Volt már nagyon magas láza, két héten keresztül. A lány, mindenhol őt látja. Álmaiból úgy kel fel, mint soha, mintha már itthon lenne a beteg. De nem. Hiába várja az ajtón kopogtatni...Mindenben testvérét keresi, s azt, hogy még egyszer élni lássa úgy, ahogy még akkor volt, mielőtt utoljára kilépett a házból, s a lány látta. Mindezért sokak csak sajnálni tudják. De mivel a lányka nem érzi magát tudatosnak, úgy gondolja nem méltó senkihez, és semmihez. Okkal állíthatja mindezen tény után, hogy neki bizony nehéz, nem a semmi miatt kesereg, hanem mert tudja, hogy nem volt igaz/ igazi gyermekkora, s most sem lehet olyan, amilyen szeretne lenni. Mindenki arcára mosolyt tud csalni, de tudjuk e, hogy a bohócot ki vidítja fel? Nem. Ez örök rejtély marad. Habár eltengődig a mindennapok között, senkinek nem szeretne ártani, csak azt szeretné, hogy mindenki Őszintén szeresse őt, s hogy érezze azt, hogy nem csak egy test, ami minden nap felkel, és lefekszik, hanem egy lélek, amely örökké él.

Ez a lány én vagyok. Aki mindezt ide leírta.

Szivem fáj érted.

Vagy nemérted?

De pedig érted!

Tudom,hogy érted.

Hogy legyek jó,

Mindig csak én,

Egyszer majd ott ülök úgyis

a menny küszöbén.

Hiányzol nagyon,

Te is te barom.

Minden csak hiányzik.

Ami nem,hát megázik!

Mit kezdjek,mi legyen?

Azt hiszem elfelejtettem.

Nem tudom már mit csinálok,

De azt nagyon elbaltázom.

Elegem van már nyomorult életemből,

MIÉRT nem törhetek ki az egészből?

Miért van bennem,hogy nem tehetem?

Pedig egyszer úgyis megteszem!

Hogy nem tudok mit kezdeni magammal,

Lennék nyugodt újra,

Hagynám fel.Mi vígasztal?

Semmi.Egy koporsó,és egy asztal?

Kinek,és hova?

Nemtudni meg.Remélni senkinek,

de valakijé úgyis lesz.

Miért fáj úgy legbelül?

Annak is,ki kimerül..

Én nem voltam még ilyen rosszul.

De úgy itt hagynék mindent piszkosul.

Nem lehetek jó új embereknek.

Mindenki megsértődik,

Hátam mögött rajtam nevet.

Kértem hogy szóljanak ha én vagyok a rossz!

A pillangók a hasamban...ajj..mennyire rossz:S

Valaki miatt van.

Ő még velem van.

De kiket legjobbnak tartottam,

Majdnem elsírtam magam,

Mikor már ott jártam,

Hogy egyedül voltam.

Ezerszer gondolkozok el oly sok mindenkin.

Más ezt megteszi?Vajon csuklik mindannyiszor,

Ahányszor neve fejemben elvándorol,

Mint érzés,hogy hogy van,mit csinál,s mikor.

Annyit jelentenének a barátok.

De nem.Rájuk mégsem támaszkodhatok.

Búvalbélelt belső lelkem,

örökre eltemettem.

Mindenki támaszthatja fel,

Ahányszor csak ...akarja?

Hoppá! Mégsem.

Csak a földemet kaparja!

Sírok ha arra gondolok,

Valaki elhagy,s örökre andalog.

Keresve igazi énemet,

Talán sose találja meg.

Rossz térképet néz,

Ha zsákutcában keresi.

Én ott vagyok a főúton.

Mért nem bír észre venni?

Mindenkinek itt lehetnék,

Magányos többé nem lennék,

De mások félnek.Nem mernek.

Szóljál már hozzám te éji gyermek!

Annyira élnék úgy ahogy szeretném...

Ahogy szeretném,ahogy szeretném.

Mégsem lehet,a sors keresztbe tett.

Csak negatívumokat vág hozzám.

A nyalizást akkorsem kívánnám.

Majd egyszer tovább öntöm lelkem vödrét.

Egyenlőre ennyit,a mai estét.

Rossz volt ezt így is gépelni.

Valahogy ki kellett adni,csak N'Ó' SAJNÁLKOZNI!

Manó.2010. május 29. 21:11

Hali...!

Már rég nem írtam ezért gondoltam, hogy itt az ideje, hogy bepótoljam a lemaradást...pfúúúhh nemistom , hol kezdjem:S...Menjünk mondjuk össze-visza^^, .

Ma reggel elkísértem a péreputtyot a buszmegállóba,és holnap már jönnek vissza,kivéve a best-em:( Nembaj,majd jön ő is :)

Ma megyek fél kettőre Pannyhoz,és elvileg 2-4ig könyvetosztani,min 150-200 gimisnek:)Detökjó,mert legalább találkozhatok megint az egyik ikertesómmal, azaz ZsACsCow-cal, mert már éppen egy hete nem láttam a képét,és már nagyon hiányzott.És annyi mé előny, hogy könyvosztásnál egy csomó ismerőst fogsz látni,mert utána velük jársz egy gimibe egy évig,majd aztán tovább.

Nyakamon a suli..már jó ideje nem voltam angolon se..Lassan bérmálkozni fogok..qrvára izgulok miatta:S:D.Jah és mellesleg egy kötelezőt se olvastam ki,csak a Légyjó-ba kezdtem,kemény 36 oldalnál feladtam,majd mégegyszer elejétől a végééig belevágok O.o

A Best-emnek nem sikerült még elintézni a sulit,ha holnapig vki (Megkérhetem gyengébb siák oszt.társaimat,vki lépjen ki!:D:D) elmegy a leendő 8.A-ból, akkor jöhet egy osztályba velem.Jupííí.De ennek nagyonkicsi esélye van,tehát több mint valószínű,hogy a rákócziba fog járni, és jövőre már a 9.A-ba jár velem együtt, amit már annyira várok, mint még eddig semmit.

Debrecenből hoztam neki,meg magamnak, illetve egy béefesznek kártyát, ilyen bankkártyához hasonlítót,és már csak oda kellesz adnom drága B.F.SZ.-emnek ^-^ . (A B.F.SZ.-NEM a balf*sz rövidítése,félreértésbe ne essék senki ×P)

Nah most megyek,majd még lehet írok.További jó rágózást mindenkinek! Csáó

Hellóka!

Kb. másfél órája fent vagyok már,és tegnap mivel 23.00-ra értünk haza a tüzijátékról,nem volt már erőm írni az élményekről.De a következőkben most bepótolom:

Tegnap kora reggel keltünk,olyan fél nyolc körül.8.20-ra már itt volt Anita is,megvoltunk ahányan kellettünk,mehettünk is.Be a kocsiba,irány a nagyerdő.A Nagyerdei körúton be,aztán kanyarogtunk kicsit,majd leparkoltunk.Kis séta közben egy két telefonnal beradaroztuk hol is van Panny,majd mire mentünk volna, rájöttünk, hogy a stadionba nem fogunk tudni menni, mert hogy a kicsi Zsoltikával nem tudunk menni, mert ő egy örökmozgó, ha járkálni szeretne nem fogunk tudni, mert ugye az  ott fizetős ülhely van.Tehát ott maradtunk az út mellett, és ott néztük meg a kocsik egy részét. Majd be az erdőbe, megint el a bazárok mellett, és az állatkert mellett is,és végül a Kölcsey-nél néztük tovább a vonulatot. De a vásárnál nemtudtam megállni, hogy ne álljunk meg az egyik kalaposnál, és, hogy fel ne próbálhassak egy kalapot.Aztán a feketénél maradva megkaptam emléknek. Nekem legjobban a magyar kocsi tetszett, mert igazi magyar hagyományos régi népviseltebe voltak, és a kocsin, majd előtte igazi hunok.xD...És táncosok közül a Valceria-vagy milyen is már nem tudom- debreceni táncsoport tetszett. Ők legalább folyamatosan táncoltak miközben mentek az úttesten, hisz valamelyikek csak végigvonultak, és csak néztük a ruhájukat.

Annyira érdekeseket láttam. Két Bob Marley-t is[*.*] xD, és az egyiknek volt egy rotija, áá az anyira aranyoss volt, amúgymeg a másik biciglizett.

De voltunk vagy 10.000-ren ott,és iszonyat hőség, és hatalmas tömegben voltunk olyan egy-két órát, míg az utolsó három kocsi előtt felattam az iramot, és mondtam, hogy menjünk. Visszafele Anitával megint letértünk a vásár útjára, és ott mentünk vissza a kocsiig. Aztán irány a Menyhárt tér, és ott ebédeltünk együtt. A mai strandot lefújhattuk, hadd ne részletezzem miért. Miattam,és én se tehetek róla-.-" .Nah sebaj, maradt a délellőtt pihi, s délután városnézéses dolog, de ezt is várom már.

Ebéd után elmentünk uncsimék anyukájához, ahova költözött, megnéztük a házat. Éva néni már várt nagyon minket, és náluk megnéztük a Balatonos videjjjókat, és képeket. 5 fele vacsoráztunk, majd sütiztünk. Ki az udvarra, és Zsoltika addig meg sem állt, amíg nem nyalt egyet a földből. Majd sírás-rívás tört ki, de aztán peluscsere, és újra fociztunk.Vele monduk kifejezetten nem lehetett focizni, ugyanis megfogta a labdát a kezébe, és vagy nem engedte el, vagy ráült, mint a tojóstyúk. Aztán locsolgattunk is, rólam akkor készült néhány kép, majd felteszek egyet-kettőt, ha meglesznek.

Ezekután kocsikázás, vissza ide ahol aludtam, Gabikáéknál, és átöltöztünk, énis hosszú nadrágba, hogy nehogy fázzak majd. Megint kocsikázás, de az már valami iszonyatjó volt, mivelhogy tömeg tömeg hátán, és annyira jó volt olyankor kinézni az ablakon, és látni, hogyan bámulnak rám, mivel még mindig a fekete kalapomban voltam. Beparkoltunk, egy panzió udvarába, Zsolt barátjáé volt a hely, azért enfegdte meg nekünk, majd megvártuk a bejárati kapunál, még hátul a kocsiban felébred Zsoltika, hogy át lehessen öltöztetni, és babakocsiba tenni, majd fuvaroztatni ahova mi megyünk.

Az ajtónál jönnek kb velemegykorú srácok, vagy kicsit idősebbek, és az egyik rámnéz:"Szia cowboyos kiscsaj,nekem is van kalapom,látod fehér:)"ááááá én meg mosolyogtam csak,mit tudtam volna tenni?!:$$$$....Aztán kerestünk helyet, ami elég nehéz volt, mert már felébredt Zsolesz így keresgélhettünk.

A FORUMnál már szinte semmi hely nem volt, mentünk amerre láttunk, de végül sikerült helyet találnunk, és leültünk a fűbe. Útközbe ugyancsak elneveztek valami nemtudomminek, de a srác keményen rámmutogatott a 'kézfegyverévelxD', de én csak megint mosolyogni tudtam :$ .

Szóval vártunk a tüzijátékra olyan 1 órát, mert késett(:@).Tele voltam már akkor, hogy miikor kezdődik már, mire végre lőttek valamit. Egyet-kettőt lekaptam, amúgy nagyon csodálatos látvány volt.

Soha nem fogom elfelejteni azt az estét. A szünetbe ritkult a tömeg, mire rájöttek, hogy van még, csak szünetel.Aztán a görögtűzzel befejeződött, és mehettünk vissza a panzió parkolójába. Közben nem zavartatta magát egy indián fiatal se, ott legyintették egymást, majdnem tömegbunyó lett belőle, mert az egyik nagyfiúskodott, mint a másik, és ugye két dudás nem fér meg egy csárdába. Így nézegettünk hátrafele mindig, míg abbahagyták, és elsuhantak mellettünk. Neki a tömegnek, nem érdkelve mást, se totálpiás csajt és barátját, se öreget, se kisgyereket, mint a tankok.

Majd kihajtottunk a kocsival, én lehúztam az ablakot, had csodálhassam a tömeget, falun ez nem adatik meg azembernek^^. Érdekes volt. Aztán kikanyaradtunk a dugóból, és rövidebb utat választottunk, és én végig lehúzott ablak mellett "könyök kint az ablakon"-/káwbojkiscsaj/.-jal mentem.

Hazértünk 23.00-ra, és már erőm nem volt enni, se ülni, se zuhizni. Átvedlettem pizsibe, majd kicsi tv után elmentem, és lefeküdtem. Most reggel van, és ezt gépelem. Majd még este hozzáteszek ha tudok, hogy milyen volt a délutáni városnézés /vásárolgatás. Nah most megyek felöltözök, és játszok a kisuncsimmal, Zsoltikával, mert mondja hangsúlyozva, hogy:"Szijja,nem ülsz ide???!" Ezért:

Bye! :)

Helló-belló /South Park xD-Kula papa köszönés/

Szóval. Most csak írok ami jön, majd otthon h jobb legyen olvasni icipici kínai szemecskédnek átszerksztem, lenni neked akkor kiskarácsony+hiphiphurrá xd.

16.10től buszoztam. Egy gyerek előttem folyton azt hajtogatta hogy "jön a vonat, jön a vonat!"..még egy jönavonattól még a lábam is becsavarodna. Tehát kérek mindenkit, hogy ne emlegesse ezt a csodás mondatot kül. lefejezem, és a fülét a kezébe adom, megmutatni milyen nagy és ormótlan. Nagyon tűzött a nap, de hála légkondis volt a busz, és örültem ennek, kivételes, "ritkaszép eset." Hajduhatházánál előttünk hatalmas tömeg volt. Erre a söfőr a rádióba mondja ugye nekünk: "Ne tessenek kedves utasaink megijedni, a hajduhatházi városnézés cégünk ajándéka!"xD Aztán repesztetttünk egy négysávoson tovább.Majd nyíregy, és kérdem mellettem ülő hölgytől, mert mondtam, h hol vagyunk, mert h kérdezte. Szóval mondtam h Bocskaikert, erre kérdem meddig jönnek?-debrecenig, a vá.-ig.mondom mi is a nagyimmal megyünk a virágkarneválra, erre:mindenki oda megy. mondom persze az a nagy szumós hapsi is, aki felszállt a buszra, és azt hittem hogy a busz kerekei meg azzal a lendülettel leszállnak. Szal négyszer akkora volt mint én, még soha nem láttam akkora embert, eszem megállt. :O  Jah és mellesleg iszonyúan bűzlött, hát persze hogy répa RETEK mogyoró volt:D -ezt csak egyvki értheti^^ <3 Szóval ezenkívül elég gyorsan eltelt az út, mire észrevettem hogy már a végállomáson is vagyunk.

Zsoltika-kisuncsim-örült nekem. Mosolygott, akárhányszor ránéztem. Apukája is Zsolt, és mondta, h mindjárt elgázolunk egy indiánt, Hát nézzétek meg h gyerekkel a kezében akar átkelni előttünk. De se zebra se semmi, meg a nullának, mikor ott van tőle jobbra a zebra. Bár ahonnan ő jött, ott dzsungel van, és nem is látott még fekvő lapos zebrát!!! "xDXDXDXDXDelég vickes volt xD a változatosság kedvéért ma is palacsintát vacsiztam, vagyis ettem:) de jól esett,mert fini volt^^ és néztem a popdarálót is,ahol a Beatrice-Pancsoló kislányról rögtön egy kedvences személy jutott eszembe, akivel lehetőleg holnap találkozok a karneválon! Nagyon remélem.

Szóval a "vacsorám" már megvolt. Mennem kéne most fürödni is, mert már mindenki lefürdött, csak én nem, pedig vendég vok. Jah azt még kifelejtettem majdnem hogy a  legjobb bnőmmel 2* is beszélhettem a buszon, hála neki, nem aludtam, de egybk se tudtam volna nagyon aludni ebben a melegben:S :( Szóval sebaj, NAGYON örültem hogy hallottam a hangját, ígérgettem neki vmit, hogy ha tudok, viszek neki valamit a karneválról, és ne aggódjon, szombaton legkésőbb megyek haza. De mert mivelhogy szeretnénk strandra is menni, azért nem pedig hamarabb.

Mostmár tényleg léptem... Jó éccakát mindenkinek,álmodjatok rémeket, és holnap majd talán írok még, had örülhess:) Vagy had nem. Nah pux. Páóóó =]

                    Csövi!  ^.^

Előszó:

Most írom első blogbejegyzésem,remélem a továbbiakban sikerül mindent szépen ecsetelnem,és írhatok sok sok vélemény,élményt,érdekességet,stb.,ami épp eszembe jut,amit épp ki akarok adni magamból.

Láttam már innen egy-két blogot,valamelyik tetszett,valamelyik kevésbé.Vélemények,és álláspontok kérdése mind.Mondjuk ez hülye kijelentés volt,ugyanis a két szó szinonímák vagy mi xD...Szóval mindjárt jön az érdekes rész,ami a történtekről szól:P...

Kora reggel van,nyáron ez a rekordidőm,amikor ilyenk korán felkeltem,ugyanis eddig átlagosan 9-10ig ágyban gubbasztottam,a mai kivételes napon,viszont már hajnali hatkor kukorékoltak felettem,tehát nem tudtam tovább visszaaludni,ezért most itt vagyok,hogy lefoglaljam magam.

Jó reggelt kívánok!Ébredni kéne már!Ó-o-o-ó-ó-ó-o-ó-ó Ébredni kéne már!Indul a mandula!xd..nah hagyom ink a Republic-os idézeteimet:)

Lenne jobb dolgom,vagyis amit kéne csinálnom,de ahhoz ilyenkor még lusta vagyok:)..Majd mindjárt...:D...Anyum tehátmár itt húzogat,hogy mennyek bizony látogassam meg a fehér ajtós szobát,ami a mai néven fürdőszobaként van, aként is funkcionál..tiszta jó mi?!vagy piszkosul az?!xD

^Nem szép kép?nekem tetszik... :)Hát igen,mert szeretem a lovakat.<3

pápárápárápárápá wháwháwháwhá :||

Reggeliztem iiis máááár!Bebebeee!Méghozzá palacsintát!

Nyam...Ugye milyen étvágygerjesztő?Nah mindegy:P

Jah,és még szeretem a kakaót! O.o Te a zabpelyhet szereted?xD

Akkor sajt forever!xD

♥sajt

Ma 3tól úton vagyok már Debrecen felé.Hihi,ott születtem+ott lakank uncsimék,nagybátyám,szal rokonaink;de most nincs sok kedvem menni,mert épp ma költöznek vissza a legjobb barátnőmék vissza ide Hercegkútra,ahol élek!És itt szerettem volna lenni segíteni,meg játszani velünk :'( Most már mindegy,elvileg pénteken vagy szombaton jövünk haza, megintcsak buszocskával nagyanyám és én,és akkor már láthatom őket,és élvezhetjük a nyár utolsó pillanatait.Reménykedem abban viszont,hogy sikerül őt abba a gimibe,és osztályba beiratni,ahova én járok,mert minden álmom az lenne,hogy osztálytársnők legyünk újra,mint negyedikig.És éppen ekkora esik ez a nap is,amikor jönnek,és ááá :SDe nézzük a jó oldalát a dolognak/jövőnek:Legalább lesz kivel hülyülnöm a faluban *.*...

Szóval most egyenlőre ennyit a blogról,megyek átvedlek civilbe,és készülődök,összepakolom a cuccom amit vinni szeretnék oda(mondták h vigyek fürdőruhát is,mert ha jó idő lresz megyünk strandra->ez adja nekem az erőt,h menjekk,meg a kedvet,meghát a kisuncsim,Zsoltika.Ha vigyáznom kell rá,biztos megtalája a legnagyobb pocsoját,hát mért ne! -.-"..de már megszoktam a lurkó örökmozgóját,..csak tudnám néha hol kell kikapcsolni)!Úgy tűnik a virágkarneválra is kivisznek kocsival,meg majd a tüzijátékra is!

Azok valami hiperszuperfenomenálisantökzsírkirályosak szoktak lenni:] Már ezeket várom.Meg a szombatot,hogy vissza is jöjjek már:)Még else indultamxD...Nahjó tehát most megyek,és: mosakvás,fürdés,hajmosás,pakolás+rendetrakás marad még rám a délelőtt,tehát megyek,és teszem a dolgom.

További szépnapot,és jó időtöltés neked,tetves..akarom mondani Kedves látogatóm!:)